Szkalla lányok, Júlia és A karmester szeretője. Három dolog köti őket össze. Négy nagyszerű színésznő, a Magyar Színház Sinkovits Színpada – és a szerelem.
Látszólag a három történet semmilyen rokonságban sem áll egymással. Mégis, az olykor pusztító, és sokszor mindennek ellenére életben tartó pokoli érzelem az, ami egy családba tereli a színpadon életre kelt nőket. Akár még az idővonalat is meghúzhatnánk, hiszen A karmester szeretője egy fiatal nő viharos és tragikus szerelmi története, a Júlia egy tragikus korban és önhibáján kívül magára maradó családanya szerelmének megtartása, a Szkalla lányok pedig az idővel és az öregedéssel dacoló, egész életen át tartó szenvedély története.
Májusnak az a része, amely nem a gyerekek ünnepe, minden bizonnyal a szerelemé. Ami amúgy is olyan, mint a májusi zápor. Mindent lemos – néha el -, és olykor árvizet okoz és hömpölyögve sodor magával bármit, ami az útjába kerül. A legjobb fedezékbe sietni előle. A legbiztosabb menedék ilyenkor a színház. Ahol minden megtörténik, de mégsem velünk. Mi csak élvezzük a nézőtéren a színészek szenvedélyének áradását. Ismerős, az biztos.