Nevezzük szerzői színházak. Szerzői film az, amikor a forgatókönyv írója és a rendezője egy személy. A Magyar Színházban ilyen szerző színházat készített Lengyel Ferenc, aki íróként is jegyzi az Ópiumkeringőt és rendezőként is.
A mű 12 stáció, azaz 12 monológból áll és 13 dalból. A történet ott kezdődik, amikor a Gestapo bevonul Magyarországra, és letartóztatja a kor leghíresebb mozicsillagát Karády Katalint és a vőlegényét, Újszászi Istvánt.
A Jazz-story megnevezésű előadásban a legismertebb Karády-dalok csendülnek fel, de Subicz Gábor zeneszerző újragondolásában. Továbbá a darab újszerűsége, hogy mindvégig szól a zene, a Modern Art Orchestra (MAO) kíséri Pataki Szilvia színésznőt a monológok és a stációk alatt is.
A következő sorrendben hangzanak el a dalok és a stációk:
DAL / ÓPIUMKERINGŐ; 1. STÁCIÓ / MENEKÜLÉS; 2. DAL / HIÁBA MENEKÜLSZ; 2. STÁCIÓ / BOGARAK; 3. DAL / MÁJUS ÉJSZAKÁN; 3. STÁCIÓ / RUHÁS SZEKRÉNY MESE; 4. DAL / YOU CAN’T HAVE EVERYTHING; 4. STÁCIÓ / HAJKITÉPÉS; 5. DAL / GYŰLÖLÖM A VADVIRÁGOS RÉTET; 5.STÁCIÓ/BORZALOM; 6. DAL / HAMVADÓ CIGARETTAVÉG; 6. STÁCIÓ / ISTEN REGÉNYE;
DAL / HALÁLOS TAVASZ; 7. STÁCIÓ / LEÁNYKÉRÉS; 8. DAL / HOLNAP, KI TUDJA HOLNAP LÁTSZ-E MÉG?; 8. STÁCIÓ/TENGER; 9. DAL / UGYE GONDOLSZ NÉHA RÁM?; 9. STÁCIÓ / TOLONCHÁZ
DAL / SZÉP VAGY GYÖNYÖRŰ VAGY MAGYARORSZÁG; 10. STÁCIÓ / GRÁCIA; 11. DAL / KARÁCSONY ESTE; 11. STÁCIÓ / ANGYALKÁK; 12. DAL / LA BELLA TANGOLITA; 12. STÁCIÓ / HOLLÓ; 13. DAL / MINDIG AZ A PERC A LEGSZEBB
Lengyel Ferenc darabjában úgy szólalnak meg a dalok az előadás során, mintha kifejezetten ehhez a történethez íródtak volna.
Az előadásban az egykori filmdíva kivetítőn is megjelenik, majd Pataki Szilvia arcában. Egy kamera mindvégig veszi az arcát, ráközelít, kiemeli a gesztusait, a mimikáját, amit mögé kivetítenek egy kör alakú vászonra. Így minden apró mozdulatát és rezdülését, mintha mögötte reflektorfényben vagy akár egy nagyító alatt látnánk.
Lengyel Ferenc és Pataki Szilvia a darabban a kiszolgáltatottság, a fájdalom, a szerelem, a bizalom belső útjait járják és mutatják meg. Közben szól a jazz, a zene, a Karády-slágerek, amelyek így a Modern Art Orchestra átiratával és közreműködésével valódi partneri kapcsolatot mutatnak.
Pataki Szilvia nemcsak Karádyt testesíti meg, hanem minden karaktert ő játszik. Jelen időben meséli a díva történetét, melynek legfőbb kérdése, hogy létezik-e az örök szerelem? Elfáradhat-e a szerelem, ha már nem lehetnek egymáséi a szerelmesek?
Pataki Szilvia bájos, fiatal nő. Csinos, fekete térdig érő, fekete csipkeruhát visel magassarkú lábbelivel, valamint a soppos Karády-frizura (soppos frizura: tupírozott magas konty). Haja sötétbarna és göndör loknijai kiengedve. Haja akár a „soppos Karády-frizura”.
Az Ópiumkeringő színlapja:
A BOLAN PRODUCTION, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház, a Váci Dunakanyar Színház és a Pesti Magyar Színház közös produkciója
Lengyel Ferenc: ÓPIUMKERINGŐ – Jazz-story Karády Katalinról
Hangszerelte és az összekötő zenét írta: Subicz Gábor
KARÁDY KATALIN: PATAKI SZILVIA
Az előadást 16 éves kortól ajánljuk.
Hossza: 1 óra 45 perc, szünet nélkül
Bemutató: 2019. február 15.
Az eredeti dalok szerzői
Ábrahám Pál, Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs, Füredi (Huzly) Imre, G. Dénes György, Cyrill G. Mockridge, Mack Gordon, Grünwald Alfréd, Hegedűs Tamás, Heltai Jenő, Kovács Károly, Kraszner Károly, Kulinyi Ernő, Litkei Ervin, Fritz Löhner-Beda, Malcsiner Béla, Mihály István, Nadányi Zoltán, Nádor Mihály, Polgár Tibor, Walter Scharf, Széky S. Dénes, Vincze Zsigmond
Szerzők és művek – az elhangzás sorrendjében
Közreműködik a MAO – Modern Art Orcestra
Mindenki ismeri a nevét, mégis alig tudunk róla valamit. Egy korszak ünnepelt sztárja volt, mégis kevés embernek jutott olyan sanyarú sors, mint neki. Karády Katalin – hiszen róla szól az Ópiumkeringő – mégsem tört meg soha, mert egy elsöprő szerelem mindenen átsegítette.
Lengyel Ferenc színdarabja egy döbbenetes erejű Rómeó és Júlia történet sikerről, hűségről, emberségről, hazáról és mindenek fölött szerelemről – röviden: az életünkről.
Az előadásban a leghíresebb Karády-slágereket az európai hírű Modern Art Orchestra zenéjével, Pataki Szilvia előadásában hallhatjuk úgy, mint soha korábban Magyarországon!
Vezényel: FEKETE-KOVÁCS KORNÉL
Látvány: LENGYEL FERENC, KOVÁCS YVETTE ALIDA
Szcenikus: BALÁZS ANDRÁS
Dramaturg: DERES PÉTER
Korrepetitor: MAGONY ENIKŐ
Rendezőasszisztens-ügyelő-súgó: JUHÁSZ ANDREA
Rendező: LENGYEL FERENC
Következzék 12 érdekesség Karády Katalin életéből!
Kőbányán, egy hétgyerekes családban látta meg a napvilágot Kanczler Katalin Mária néven 1910-ben. A cipészként dolgozó apja folyamatosan terrorizálta a gyerekeket, nem egyszer szíjjal verte őket, így a kis Katalint is. Az apát a család nem érdekelte, csak a lóverseny. Minden pénzét oda hordta. Tavaly megjelent egy cikk, amelyben egy hölgy azt állította, Karády valójában nem az agresszív cipész gyermeke volt, hanem egy titkos kapcsolat gyümölcse.
A mélyszegénységben élő kislány számtalan sorstársával egyetemben az állam jóvoltából Svájcban és Hollandiában élhetett, nevelkedhetett egy ideig.
Húsz éves volt, amikor hozzá ment feleségül a nála jóval idősebb vámtiszthez, Varga András Rezsőhöz. Három év sem telt el és elváltak útjaik.
A húszas-harmincas évek ismert hazai újságírója, Egyed Zoltán fedezte fel a színészet számára, egy budai mulatóban pillantotta meg az igéző tekintetű lányt. Egyed találta ki az elegánsabban hangzó Karády művésznevet is és ő egyengette a karrierjét. Egyed Zoltánt aztán a II. világháború alatt a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidán tartották fogva, ugyanott, mint a rendszer másik ellenségét, Jávor Pált. Karády felfedezője megúszta a borzalmakat, de az egészsége megromlott és 1947-ben csupán 53 évesen halt meg.
A filmvásznon 1939-ben debütált a Halálos tavaszban. Egyszeriben az ország ünnepelt dívája lett. A búgó hangja, az eleganciája megbabonázta a férfiakat. Ettől kezdve ráírták a főszerepeket, minden évben több filmet forgatott. 1942-ben kilenc alkotásban szerepelt, szinte állandóan dolgozott.
Karádyért rajongtak a férfiak és a politika is kereste a kegyeit. A jegyese volt Horthy Miklós kémfőnökének, a jóképű Ujszászy István tábornoknak, aki egy budai villát is vásárolt Karádynak. Ujszászy a II. világháború vége után – mivel szinte mindent tudott a Horthy-rendszerről – az államvédelmi hatóság fogságában élt, majd nyoma veszett. Egyes feltételezések szerint megölték, mások állítják, öngyilkosságba kergették Karády korábbi szerelmét. A színésznő soha nem heverte ki, hogy nyoma veszett a vőlegényének.
A férfiak imádták Karádyt, ám azt kevesen tudták, hogy a negyvenes évek nőideálja egyáltalán nem volt elégedett az alakjával. Túl izmosnak érezte a vádliját, a vállai formájával sem volt elégedett, mindez pedig zavarta abban, hogy tökéletesen alakítsa a szexszimbólum szerepét. Ezért ha a filmekben nem az arcát, hanem a testét mutatták, akkor több esetben az akkor huszonéves Tűhegyi Katalin állt a kamerák elé.
A németek bevonulása után Karády karrierje megtört. A dalait nem játszhatták a Magyar Rádióban, a Machita című filmjének forgatása pedig félbeszakadt. A megszállás után egy hónappal a Gestapo kémkedés vádjával Karádyt letartóztatta, megkínozta, csoda, hogy túlélte a fogság időszakát.
Karády emberségére jellemző, hogy több tucat gyereket mentett meg a Dunába lövéstől. Történt, hogy a nyilasok a part felé terelték a kicsiket, Karády viszont egy maréknyi aranyékszert adott a pribékeknek, hogy ne öljék meg a gyerekeket.
A Rákosi-rendszerben folyamatosan mellőzték, filmezni nem engedték, a végére már csak vidéki kultúrházakban léphetett fel, ahol nem egy esetben kifütyülték a rendszer ellenségét. 1951. február 18-án egy szombathelyi fellépés után a zöld határon át hagyta el Magyarországot.
Ausztriában, Svájcban, Belgiumban, majd Brazíliában élt, és 1968-ban költözött az Egyesült Államokba, ott is New Yorkba, ahol egy kalapszalont nyitott közösen a barátnőjével, Frank Irmával. A fellépéseket és nyilvánosságot kerülte. Éppen ezért bravúrosnak mondható a rendező Sándor Pál akciója, akinek sikerült megszólaltatnia a korábbi ünnepelt színésznőt 1979-ben.
Karády Katalin 1990. február 7-én – más források szerint 8-án – 79 éves korában halt meg New Yorkban. A hamvait hazahozták és azóta a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a legismertebb magyar díva. Nyugodj békében Karády Katalin!
Van megoldás a hallókészüléket használók számára is, hogy teljes élményt élhessenek át a színházban.
A színházban a Phonak rendszert használhatják azok, akiknek digitális hallókészülékük van. Ez egy speciális mikrofonrendszer, amely a hallókészülékekhez csatlakozik vezeték nélkül. Több okosmikrofont alkalmazunk azért, hogy kiépítsék a hangtovábbítás rendszerét. Kielemzi a színpad hangjait. A zenét egy kicsit lehalkítja, a zajokat kiszűri. és az érthető beszédet szedi össze a színpadról. Majd vezeték nélkül a közönség soraiban ülő nagyothallók készülékeibe továbbítja. Az egész nézőteret képes lefedni. Egy nyakba akasztható eszköz fogadja a mikrofonok jelét amelyet a nagyothalló a munkatársainktól kap meg a színházba érkezésekor és természetesen előadás előtt ki is próbálhatja. Ez a nyakba akasztható eszköz továbbítja az okosmikrofonok által a színpadról összegyűjtött beszédet a hallókészülékekbe.
Tizennyolc ilyen készülékünk van amelyet gyerekek és felnőttek egyaránt használhatnak.
Kapcsolat és érdeklődés:akadálymentesites@mszinhaz.hu
Tóth Cili – 0670 9038955 Mayer Edina – 0630 1523275
Zalán János a Hatos Csatorna vendége volt. Dombóvári Gábor kérdezte az elkötelezett akadálymentesítésről, a fiataloknak-gyerekeknek szánt műsor koncepcióról, a kínai feliratozásról, mindarról, ami az 2019-2020-as színház évad közepén szóba kerülhet. Már vannak eredményeink és még vannak reményeink hiszen június végéig még időnk is van. A beszélgetésben a bemutatók közül kiemelődött a Pacsirta színpadra állítása, ami – mint megtudhattuk – a Hatos Csatorna szerkesztője számára is igazi élményt jelentett. Örülünk neki. Itt van a beszélgetés.
a Magyar Színház jelöltje a “Hétköznapi hős” címre a színház audionarrátora és esélyegyenlőségi referense: Tóth Cecilia (Cili)
Kattints IDE, keresd meg Cili fotóját és lájkolj alatta. Ezzel szavazol arra, hogy Tóth Cili “Hétköznapi hős” legyen.
A munkaidején messze túl szervezi a segítséggel élők nézőtéri integrálást. Ismeri a fogyatékos szervezeteket és kapcsolatot tart szociális intézményekkel olyanokkal is, ahol nem látássérültek, hanem szociálisan nehezített életű emberek élnek. Többnyire baráti kapcsolatban van azokkal, akiknek audionarrátori feladatokkal segíti a színházba-járást, kialakította a kulisszajárás, az előzetes elbeszélgetés rendszerét, bár enélkül is simán jól érezhetnék magukat a látássérültek a nézőtéren, de ezzel a plusszal olyan élmény éri őket, amely komplexszé teszi a színházi előadást számukra.
A Magyar Színház minden előadása audionarrált és ez közös erőfeszítése az ügyben minden tekintetben involvált igazgatónak Zalán Jánosnak és Tóth Cilinek. Cili minden előadáson jelen van és minden este pontosan tudja kiknek kell segítenie. Ismeri őket.
Azt is tudja, hogy kiknek nem, mert számon tartja a gyengénlátó-aliglátó színházba járókat azért, hogy ne tolakodjon a segítségével.
Kapcsolatban van a jeltolmácsokkal és szervezi őket az előadásokra. A siket-jelnyelvi előadások előre egyeztetése is az ő feladata, de a feladatain túl részt vesz az előadások utáni drámapedagógiai foglalkozásokon és az iskolai érzékenyítéseken, hogy az ép diákok értsék, mi az integráció értelme a nézőtéren. Egyébként ugyanez lenne az életben is. A jelenlét és a természetesen nyújtott segítség, ami egyenlővé teszi az esélyeket, bármilyen nehezített terepen.
Tóth Cili olyan “hétköznapi hős” aki a szabadidejében sem válik meg a munkájától, holott megtehetné. Pontosan informált, minden szakmai tudást és fejlesztést összegyűjt és barátai azok, akik a segítségére szorulnak. Mindez nem lenne kötelező feladata. Mi elismerjük és örülnénk, ha mások is elismernék a munkáját.
A Pesti Magyar Színház az első olyan közintézmény, amely arany fokozatú akadálymentes helyszín minősítést kapott.
A Pesti Magyar Színház hatodik éve elkötelezett a nézőtéri integrációban, a színházi akadálymentesítésben és Zalán János igazgató koncepciója mindezt komplex módon valósítja meg úgy, hogy a módszer adaptálható legyen az ország minden színházának minden nézőterére.
A Pesti Magyar Színházban megvalósuló akadálymentesítési program sikere hívta elő azt az igényt, hogy nemzetközi akadálymentes minősítő rendszer alapján megvizsgáltassák és felméressék az eddigi eredményeket és az épületet.
Erre a célra az Access4You auditáló szakembereit kérték föl.
Az Access4You hiteles és részletes információkat szolgáltat a speciális igényű emberek számára az akadálymentességről azáltal, hogy a különféle helyszíneket, épületeket, közösségi tereket tanúsítja és minősíti.
Olyan szervezet, amely partnerként működik együtt az esélyegyenlőségben és a társadalmi integrációban az intézményekkel azáltal, hogy tanúsít, javaslatot tesz, információt szolgáltat.
A Pesti Magyar Színház tanúsított arany minősítést kapott, és ezzel az első olyan kulturális intézménynek, amely alávetette magát ennek a vizsgának és mostantól arany fokozatú akadálymentes helyszínként minden speciális igényű néző számára biztosítani tudja a teljes színházi élményt.
Európában legelsőként hazánkban, a Pesti Magyar Színházban lesz kínai feliratozással megtekinthető színházi előadás. A kezdeményezés elsődleges célja, hogy a Magyarországon élő kínai családok bekapcsolódhassanak a magyar kulturális életbe és színvonalas színházi előadások nézői lehessenek.
A Magyar-Kínai Kulturális Egyesület sajtótájékoztatót tartott a közeledő Kínai Holdújév kapcsán. A “Gyönyörű Kína – Boldog Tavaszünnep” – programsorozat szervezéséhez még tavaly csatlakozott a Pesti Magyar Színház, ezért ezen a sajtótájékoztatón Pál Tibor, a színház produkciós igazgatója bővebb tájékoztatást adott a kínai és hazai média képviselőinek a 2020. január 18-án kínai felirattal látható, Európában egyedülálló színházi előadásunkról.
Színházunk elkészíttette Carlo Collodi, Pinokkió című, világhírű klasszikusa színházi adaptációjának kínai fordítását, amellyel az előadás folyamán a színpadi játék szövege végig követhető lesz a kivetítőkön keresztül. Az esemény valóban egyedülálló Európában, ezért a színház ennek egy külön díszelőadást is szentel.
Kínai partnereink, a CINEMA Magyar-Kínai Művészeti és Kulturális Egyesület és a Magyar-Kínai Kulturális Egyesület képviselői nagy örömmel vették a nyitást közösségeik felé, és a 2020-as Kínai Holdújév ünnepkörének egyik eseményévé emelték a Pesti Magyar Színház előadását. A díszelőadás napján szerencsét hozó, művészeti kínai csomók díszítik majd a színházi tereket. Februárban további két PIN:OKKIO előadáson izgulhatnak együtt a kínai családok, vagy épp a kínai kultúrát, nyelvet tanulók a robotfiú történetén, aki kalandjai során a Távol-Kelet modern világában is szerez életre szóló tapasztalatokat.
Várunk minden érdeklődőt és 祝你好运 – vagyis sok szerencsét!
A helyszín egy cukrászda. Nyolc jelenetben, nyolc életkorban és nyolc élethelyzetben látjuk anyát és lányát újabb és egyre komolyabb döntések pillanatában. Iskola, gyereknevelés, újra házasodás, költözés, vásárlás és férfiak, akik néha megédesítik, néha megkeserítik az életet. Mindenki számára ismerős helyzetek nyolc cukrászdai pillanatba sűrítve.
Foglalkozásról:
Anyám normális? Miért kezel úgy, mintha kisgyerek lennék?
A másik oldalról: Normális a lányom? Miért viselkedik úgy velem, mintha az anyám lenne?
Megválaszolatlan, talán el sem hangzó kérdések. Ellentétek, feszültségek egy közösen kialakított, szoros kapcsolatban. Mi pedig eldönthetjük, hová álljunk, kivel azonosuljunk. Szülővel? Gyerekkel?
Ajánlott kor:
8. évfolyamtól (14 éves kortól, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)
Robert Louis Stevenson regénye a XVIII. században, Jim Hawkins és anyja fogadójában kezdődik. Egy nap megszáll náluk egy kapitány, bizonyos Billy Bones, aki halála előtt, Jimre bíz egy csomagot, benne egy térképpel, ami elrejtett kincshez vezet. A fiú elhatározza, hogy megkeresi, ezért hajóra száll, és kalózok, banditák között mesés, veszélyes és izgalmas kalandokba keveredik, míg végül megtalálja, amit keres. Már csak az a kérdés, kié lesz a hőn áhított kincs…
Foglalkozásról:
Matróznak jobb lenni, vagy kalóznak? Betartani a törvényt vagy áthágni azt? Az egyik oldalon mesés kincsek várnak, kalanddal teli élet, kötelezettségek nélkül, míg a másikon… a töredéke sem garantált. Mi a szabadság ára, és kinek kell megfizetni?Hová érdemes tartozni hát? Egyáltalán, van-e lehetőség választani?
Ajánlott kor:
4. évfolyamtól (10 éves kortól, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)
Az oldal összes funkciójának kihasználáshoz és a felhasználói élmény javítása érdekében cookie-kat (sütiket) használhat. Az oldal használatával elfogadja a sütik használatát is. Adatkezelési szabályzatElfogadom
Süti kezelés
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
