19 évesen már a színpadon állt. A 25. Színházban lett csoportos szereplő, de akik már éltek akkor és látták a Vörös Zsoltárt, azok egy életre megjegyezték annak a gyönyörű hangú és megejtően szép szőke lánynak a nevét. Nagyjából óránként ezer lányt hívtak annak idején Tóth Évának, és neki mégis lett és volt bátorsága az egyetlennek lenni közülük. Joggal bízhatott abban, hogy ez az egyszerű név megragad majd a nézők fejében, és csak őt fogja majd jelenteni. Így is lett.
Hiszen felvették a Színművészetire és harmadévben már a Kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt úgy, hogy Várkonyi Zoltán csak legyintett a gyors karrierre és megengedte, hogy a diplomáját társulati tagként szerezze meg. Csehov Ivanovja Rajhonával, Gombrovicz Operettje Balkay Gézával örök emléke azoknak, akik láthatták. Kaposváron pályakezdőként főszerepeket játszani abban az időben a legtöbbet jelentette. Színésznői álom. Csak ő tudja mennyi teljesült belőle, mert 1980-ban már a Vígben és 83-ban már a Nemzetiben lett társulati tag.
Vámos László a Nemzeti akkori igazgatója, egykori osztályfőnöke hívta Évának az Ember tragédiájába. Bubik István Ádámja és Balkay Géza Lucifere mellé. Tóth Éva így Éva lett, titokzatos, szép, szőke és nagyon nem naiva vagy női áldozat. Inkább melankóliába hajló tragika, kesernyésen fanyar, önironikus és önazonos nő. Molnár Ferenc is egyszerűen őrá gondolt, amikor az Olympiát írta. Arra a mélyből fortyogó lávára, amely a látható tartományban jéggé dermed és alig várja, hogy újra felizzítsa valami.
Tóth Éva a kevés okos színésznők egyike, és ezzel nem könnyítette meg a pályáját. Humora van és szomorúsága, fájdalma és már cinizmusa is. Ebben az évben éppen negyven éve van a pályán, mindent tud, valószínű többet is, mint amennyit szeretne tudni, de nem beszél erről semmit. Zárkózott, mint minden nagy színész. Ez a mai kitárulkozó bulvár világ meg végkép nem kedvez trezorban tartott lényének.
A társulat körülötte jól tudja mennyit ér. Ha teheti, gyűrűt, díjakat szavaz meg neki. Mert mindenki számára nyilvánvaló színészi alázata, terhelhetősége, sokoldalúsága és az is, hogy történjen bármi, Tóth Éva nem enged egy hajszálnyit sem abból a színvonalból, amihez negyven éve tartja magát.
Köszönjük, hogy itt van, és még boldogabb következő negyven évet kívánunk!
(serzsi)