Ágoston Péter beszélgetése TÓTH SÁNDORRAL
Ágoston Péter szavaival:
“Valaki azt mondta róla, hogy a Rejtő utcai művészbejárót csak úgy tudta elhagyni az előadás után, ha átverekedte magát az őt váró nők csoportján. 1992-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Huszti Péter tanítványaként. Igazán jó kedélyű ember, hatalmas játékkedvvel. Amikor énekel, olyan, mintha soha nem akarná abbahagyni. Ha mégis abba akarná, csak azért, mert motorozás közben kényelmetlen énekelni.”
Bővebben:
“Egyszer leadott egy szerepet, mert kinőtte azt – ez nem vall éppen irigységre. Nem pozícióharcos típus. Mesélt arról, amit Gulyás Dénes tanított neki az éneklésről, annak pszichológiájáról. Mesélt a Nemzeti Színház cégérlevételéről, a ’Nemzeti Színház’ fogalmáról, mai jelentéséről. És felidézett egy gondolatot: Az ezredfordulóra kiegyenlítődnek a nemek a hivatásban, a divatban, a politikában. De a színház mindig kétpólusú marad. A színpadon NŐKET és FÉRFIAKAT szeretnék látni. Ez nagyon fontos.”