Ágoston Péter beszélgetése SZATMÁRI ATTILÁVAL
A következő TAKARÁSBAN Szatmári Attiláról szól. 1994-ben végzett az akkor még Nemzeti Színiakadémián. Sokaktól, sokféle történetet hallottunk már erről az akadémiáról. Amiben viszont mindenki egyetértett: évtizedekkel ezelőtt erősen belevésték a növendékek fejébe a színpadi fegyelmet. Szatmári Attila jó példa erre. A legnagyobb káosz közepén is igyekszik méltón viselkedni. Rajong az anekdotákért, fontosnak tartja azokat. Talán ezek miatt, páran régivágásúnak látják őt.
Bővebben:
Könnyen sebezhető alkat, ezt tudván könnyedén meg is sebzik.
Az Út a csillagok felé című könyvben ezt írták róla: “Négyszer próbálta meg a főiskolai felvételit, mindhiába, ám Attila elszántságát nem akadályozhatta semmi. Önmagával hol jóban van, hol haragban áll. Ami a leginkább aggasztja: az alkata. Eleinte bosszankodott, majd igyekezett megérteni, nem bújhat ki bőréből.”